Minden magyar politikus összefut majd Petőfivel a menny és pokol közötti hágcsón

2025. március 16. 05:57

Aki legkésőbb akkor számonkéri rajta, hogy éltében mit össze nem hordott a nevében. Mert van a magyarok Istenének humora!

2025. március 16. 05:57
Kohán Mátyás
Kohán Mátyás

Büszke gyönyörűség magyarnak lenni nemzeti ünnepeinken. Keserűségében felemelő, dacos, magyaros ünnepek március 15. és október 23.; augusztus 20. emelkedettségébe ráadásul még csak keserűség sem vegyül. Aznap vegytiszta örömmel ülhetjük meg egy gazdag európai kultúrnemzet születését és berendezkedését Európa szívében. Aznap sem a nemzeti hősök felett érzett gyász, sem a magyarság felett kiérdemeletlen tort ülő burkusok és szovjetoroszok epeízű emléke nem árnyékolja be az ünnep csillogását.

Magyarnak lenni tehát nemzeti ünnepeinken csodálatos dolog. Vészterhes dolog viszont politikusnak lenni.

Aktív politikus nemigen ússza meg, hogy évtizedeken át minden áldott esztendőben három nemzeti ünnepen megszólaljona. S ha már megszólal – kezdetben falusi, városi ünnepségen, fogadáson, díjátadón, televízióban, a közösségi médiában, pártrendezvényen karrierje zenitjén magán a nagy állami ünnepen –, nem mondhatja minden évben ugyanazt. Nem lehet továbbá lapos vagy gondolattalan, ám túlságosan innovatív történelemértelmezéseket sem tanácsos e szent napokon felállítania, nehogy méltatlanná, nevetségessé, netalán botrányossá váljék. Hívei emellett elvárják a nemzeti ünnep finom aktuálpolitikai kontextualizálását, ám a beszéd méltóságát veszti akkor is, ha ez túl sematikusra sikerül. A

„mi Petőfik vagyunk, az aktuális politikai árok túloldalán pedig, ha jobban megnézik, maga Haynau (vagy Isten ne adja, »Metternikk!«) éktelenkedik”

sémára felhúzott beszédekből ugyanis százat-ezeret hallott már a nemzet, így az ezeregyediknek igen meggyőzőre kell sikerülnie ahhoz, hogy elfogadást nyerjen. Kevés kínterhesebb időszak van egy politikus életében a nemzeti ünnepeket megelőző napoknál, nopláne az utolsó kávégőzös esténél a sokadik kötelező nagy beszéd elmondása előtt.

Mi hát a megoldás? A bányászcsille. Ásatások egyre mélyebbre és mélyebbre történelmi nagyjaink életébe és művébe egy, a köz által még el nem csépelt aspektus, gondolat, mozzanat vagy idézet nyomában. Egy kevéssé ismert Petőfi-vers átható erejű sorai, egy rivaldafénytől távolabbi történelmi hősünk felidézése, egy elfeledett naplóbejegyzés, újszerű felismerések a korabeli burkusok vagy szovjetoroszok jellemrajzáról – kemény kutatómunkát igényel mind,

de enélkül nemzeti ünnepen csak lapos közhelyparádét lehet tartani, méltó beszédet nemigen.

A politikus kínja azonban a nemzetnek tiszta haszon: nemzeti ünnepről nemzeti ünnepre egyre elevenebbé válnak előttünk a nemzeti hősök, akiket az iskolában pátosszal gazdagon meglocsolt, komplexitás nélküli papírmasé-figurákként tárnak elibénk. Mitől jó egy március 15-i beszéd? Lelkesít, felemel – és megtudsz belőle valamit a forradalomról és szabadságharcról, a hősökről, Petőfiről, Jókairól, netán az archetipikus ellenségekről, Paszkevicsről vagy Haynauról, amit még nem tudtál. Egy ilyen beszéd gazdagít. Én például tegnap tudtam meg, miként viszonyult Petőfi Sándor az előtte járó nemzedékek teljesítményéhez (a kellő szemtelenséggel), illetve milyen eljárással kezelte a nyughatatlan ellenség bőrét (hatékonyan).

Lehet persze olyan beszédet is tartani, amely szépen csengő történelmi nevek minden mélységet nélkülöző felsorolásából, frázispufogtatásból és nettó aktuálpolitikai lázításból áll,

no meg ürügyül használja fel szabadságharcosaink szent küzdelmét soha életbe nem léptetendő adókulcsok nyílt színi bekamuzására.

De bízom a mennyei humorban: megadja majd a magyarok Istene, hogy a menny és pokol közötti hágcsón minden magyar politikacsináló összefusson egyszer Petőfivel. Aki akkor, legkésőbb akkor számonkéri majd rajta, hogy éltében mit össze nem hordott a nevében. A tisztítótűz különös formája lesz ez a magyar politikai osztály számára.

S hogy azon a végső órán ki ne húzza őket a bőrükből a legmagyarabb költő, jól teszik a magyar politikusok, ha éltükben inkább a méltóság útját választják: kutatják, keresik az újat, a szépet, az igazat, a lélekemelés céljából elmondhatót nemzeti nagyjainkról

ahelyett, hogy rutinszerűen bedobnák őket gyújtósul a népharagforraló üst alá.

Mert egy biztos: azért nem harcolt és halt hősi halált egyetlen szabadságharcosunk sem, hogy 2025 márciusának idusán egy országfélnyi magyar acsarogjon egy másik országfélnyire.

Nyitókép: AI-illusztráció

Ezt is ajánljuk a témában

Ezt is ajánljuk a témában

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 49 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zsocc44
2025. március 16. 09:59
recipratio 2025. március 16. 09:21 Alig várjuk, hogy az első tesla megérkezzen végre… de azért azt is nagyon várjuk, hogy Magyar Péter mivel igazolja, hogy képes egy országot vezetni! Meghallgattam, legalább akkora ígérgető bajnok mint Musk… De Elonnak legalább sikerült pénzt csinálni… szóval, ha lehet fejtsd ki, hogy miért is kéne Orbánt lecserélni egy ilyen nagyon szerény képességű valakire! Jelzem az Olympos Mons mellett, kicsit balra, nem állítanak fel szavazó helységet!
zsocc44
2025. március 16. 09:51
recipratio 2025. március 16. 09:21 A Marson élek, az Olympus Mons-tól kicsit balra. Gondoltam megnézem ki ez a Magyar Péter, 17 éves volt, amikor a Fidesz először került kormányra. Majd 2002-ben Fidesz tag lett. Ahol 2024-ig élvezte az előnyöket, mint politikus és diplomata(!). Ugyan semmiféle diplomáciai végzettséget és tevékenységet nem sikerült fellelni vele kapcsolatban. De ahogy mondtam itt az Olympos Mons kis közössége érdeklődve figyel! Jogász a lelkem, a legkomolyabb “politikai” tevékenysége egy állami szervezetnél betöltött vezető pozíció, illetve kellően közeli pozíciót felvenni a Fidesz prominensek szoros közelségében.
Fundamentalista
2025. március 16. 09:33
Egyetlen aprócska megjegyzés. Olvasom a kommentekben a régi slágert, miszerint az egyik oldal (többnyire a fideszesek, de nem sokkal mögöttük a tiszások) kirekesztik a másik oldalt. Nos, ennek a kirekesztősdinek is van előzménye. Idéznék egy versből: "Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete." Vagyis a vers szerzője, jó leírom, Petőfi Sándor, kirekesztette a nemzetből és becsmérelte mindazokat, akik nem osztották a márciusi alternatív influenszer aranyifjak radikalizmusát. Nézzünk szembe a tényekkel: 1848 március 15-e csupán egy túl jól sikerült flash mob volt, önmagában semmi több.
recipratio
2025. március 16. 09:21
A márciusi ifjak békét, rendet akartak és éppen ment a békemenet a jótevő császár dicsőségére mikor brüsszeli háborúpárti ukrán nacionalisták kirobbantották a háborúpárti forradalmat, hogy beengedjenek 2 millió migránst. De végül a rend és béke hívei behívták a béketeremtő orosz csapatokat és a migráns Bem apó meg az a bolsevik Petőfi megkapta a magáét höhööö Elég egyszerű értelmezni azt, amit mondott: Orbán szerint az aradi vértanúk és a szabadságharcban részt vevő magyar katonák háborúpártiak voltak. Sokadszorra húgyozza magát szembe ez a szar. A történelmünk büszkeségre okot adó eseményeit gyalázza még Orbán. Rá nem lesznek majd büszkék az utódaink. Petofi pofán verné az utcai harcost.Pont olyasvalakitől, aki állandóan háborús retorikát használ... szégyen! Az kimaradt, hogy milyen diplomatikusan állnak egy nagyobb agresszor megjelenéséhez is, a béke szellemiségében: "Foglalod a kurvanyádat,höhöö
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!